Oktatási és pedagógiai módszerek tanítás a gyakorlatban

Ezek a gyógyszerek csökkentik a gyulladást és enyhítik a fájdalmat, lehetővé téve a betegek számára, hogy jobban végezhessék mindennapi tevékenységeiket. A leggyakrabban alkalmazott NSAID-ok közé tartozik az ibuprofen, naproxen és diklofenák. A herefejlődési zavarok okai sokfélék lehetnek, beleértve a genetikai rendellenességeket, hormonális egyensúlyhiányokat és környezeti tényezőket. A diagnózis általában fizikális vizsgálat és képalkotó eljárások, például ultrahang segítségével történik.

• Legújabb pszichoterápiás fejlesztés az éber figyelmen alapuló kognitív terápia (Mindfulness Based Cognitive Therapy), amely egy sajátos önmegfigyelésen alapuló meditációs technika.
• A sugárkezelés mellékhatásai közé tartozik a fáradtság, bőr irritáció és emésztési zavarok, amelyek kezelése fontos része a betegellátásnak.
• Különleges élethelyzetekben, mint az örökbefogadás, a válás előtti és utáni időszak, mozaikcsalád létrejöttekor, betegség, haláleset, gyász esetén.

Táblázatban az oktatási módszereket mutatjuk be különböző szempontok alapján összehasonlítva. A vékonybélrák sebészeti kezelése során a daganatot és környező szöveteket eltávolítják. A műtét típusa attól függ, hogy hol helyezkedik el a daganat és milyen mértékben terjedt el. A vékonybélrák kezelése többféle módon történhet, beleértve a sebészeti beavatkozást, kemoterápiát, sugárterápiát és célzott terápiát is. A megfelelő utógondozás segíthet javítani a betegek életminőségét és csökkenteni a kiújulás kockázatát.

Hogyan válasszunk terápiatípust?

A fájdalomcsillapítók, mint például a paracetamol, szintén hasznosak lehetnek a fájdalom kezelésében. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nem rendelkeznek gyulladáscsökkentő hatással, így önállóan nem elegendőek a gyulladásos folyamatok kezelésére. A szociális készségek fejlesztése érdekében csoportos foglalkozások keretében lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek gyakorolják az interakciót másokkal. Ez segíthet nekik abban, hogy jobban megértsék az érzelmeket és reakciókat, valamint javítsák az empátiás képességeiket. A szülők aktív részvétele ebben a folyamatban elengedhetetlen ahhoz, hogy otthoni környezetben is támogassák gyermekeik fejlődését. Rogers eredetileg azért fejlesztette ki teóriáját, hogy egy terápiás rendszer alapja legyen.

Nagyobb önismeretre, jobb stresszkezelésre, és a teljesítmény javulására számíthatunk a gyakorlások nyomán. A szupportív pszichoterápia olyan alappszichoterápiás forma, melynek célja a személyiség belső erőforrásainak feltérképezése, tudatosítása és megerősítése. Ismétlődő kapcsolati nehézségek vagy önismereti kérdések esetén javasolt terápiás forma.

Az, hogy az általános iskolai tanárok alkalmaznak szélesebb körű módszertani repertoárt, valószínűleg annak tudható be, hogy oda még kevésbé szelektált gyerekek járnak, vagyis mintegy rá vannak kényszerítve erre a tanárok, ha eredményesen akarnak dolgozni. A középiskolákba már jóval homogénebb gyerekcsoportok járnak, mivel kemény szelekciós mechanizmusok működnek, például a különböző felvételi eljárások stb. Adataink értékeléséhez többdimenziós analízist is végeztünk, vagyis több változó együttes meglétét kerestük.

Mivel úgy gondoltuk, hogy a tanárok szerint számtalan akadálya van annak, hogy a csoportmunkát alkalmazzák tanítási óráikon, összeállítottunk egy ezzel kapcsolatos listát. Különböző állításokat soroltunk fel a csoportmunkával kapcsolatban, és azt kértük, hogy értékeljék az egyes lehetőségeket 1-től 5-ig az ötfokú skálán (1-es az egyáltalán nem értek egyet, az 5-ös a teljes egyetértés). Az adatokból az is látható, hogy az úgynevezett nívócsoportos oktatás a középiskolákban gyakrabban fordul elő, az érettségi, felvételi vizsgákra való felkészülés miatt hangsúlyosabb a középiskolai korosztály esetében. Ugyanezen okok miatt a „vizsgáztatás”-os módszer is a középiskolákban gyakoribb. Feltűnő a különbség az informatikai eszközök használatát illetően az általános és a középiskolák között.

A korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú, mivel a késlekedés súlyosbíthatja az állapotot és hosszú távú következményekkel járhat. A Reiter szindróma kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, amely magában foglalja az orvosi, fizioterápiás és táplálkozási aspektusokat is. A klinikai vizsgálatok során szerzett tapasztalatok segítenek abban is, hogy jobban megértsük a betegség biológiáját és az egyes terápiák hatásmechanizmusait. Ezen információk birtokában pedig újabb innovatív kezelések fejlesztése válik lehetővé. Ugyanakkor a célzott terápiák hátrányai közé tartozik az, hogy nem minden beteg esetében alkalmazhatóak, és a daganatok idővel rezisztenssé válhatnak ezekkel szemben.

A rendszeres orvosi kontroll elengedhetetlen része a Reiter szindróma kezelésének. Az orvosok folyamatosan nyomon követik a betegség lefolyását és szükség esetén módosítják a kezelési tervet. A rendszeres vizsgálatok lehetővé teszik az esetleges szövődmények korai felismerését is. Az fogamzásgátló kup hatékony megoldást nyújthat a terhesség ellen, amely fontos tényező lehet a fejlődési zavarok kezelésében. A megfelelő fogamzásgátló módszer kiválasztása és alkalmazása kulcsfontosságú lehet a családtervezés során, és segíthet elkerülni olyan helyzeteket, amelyek kockázatot jelenthetnek a magzat egészségére. A sebészeti beavatkozás gyakran alkalmazott kezelési módszer tüdőrák esetén, különösen a korai stádiumban lévő daganatok esetén.

Egy családterápiás folyamat jellemzően 6-25 alkalomból áll, a probléma természetétől függő gyakorisággal. A párterápiahasonló elméleti alapokra épülve a párkapcsolatokban jelentkező konfliktusok, elakadások, ismétlődő rossz működésmódok megváltoztatásában, megoldásában nyújt segítséget. A párterápiás folyamat struktúrája a családterápiáéhoz hasonló, az ülésekre jellemzően két hetente, másfél órás időtartamban kerül sor. A folyamat alapfeltétele, hogy a pár mindkét tagja motivált legyen a közös munkára.

Ebben a folyamatban, és egyben saját javulásában is, a páciensnek aktív, együttműködő szerepe van. A tüdőrák kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a sebészeti beavatkozást, a sugárterápiát, a kemoterápiát, a célzott terápiát és az immunterápiát. A célzott terápiák olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek specifikus molekuláris célpontokat támadnak meg a daganatos sejtekben.

A pszichológus a vizsgálat egyik részében strukturált heteroanamnézist, majd diagnosztikai interjút készít a szülővel. Ennek célja a gyermek fejlődési vonalának teljes áttekintése, részletes megértése és tüneteinek pontos feltárása. A pszichológus a vizsgálat második részében a gyermekkel foglalkozik és az explorációt követően számítógépes neuropszichológiai teszteket vesz fel. A standardizált neuropszichológiai tesztek a figyelmi -és a végrehajtó funkciókat mérik fel. Alapvetően egészséges – mentális zavarral nem diagnosztizálható – személyeknek segít fejlődési és szituációs problémák megoldásában, például életvezetési nehézségek, krízisek, traumák esetén.

Az ego state terápia alkalmas egészséges emberek önismeretének elmélyítésére, és különféle pszichés zavarok kezelésére. Az ego-state-ek olyan énállapotok, melyek a személyiségfejlődés folyamatában jönnek létre, szerepek, értékek, modellek belsővé válása útján, tanulással, esetleg traumára adott válaszként. Az elnevezés kifejezi azt a tapasztalatot, hogy bármely részünk is van előtérben, azt határozottan én-azonosnak éljük meg.

A többdimenziós elemzések azt a hipotézisünket is megerősítették, hogy a korszerű módszertani gyakorlat és a kereszttantervi kompetenciák fejlesztése iránti elkötelezettség szorosan összefügg. Ábrán a korszerű tanulásszervezési formák elfogadásával, illetve elutasításával kapcsolatos öt klaszter viszonya látható a különböző kereszttantervi kompetenciákhoz. Adataink szerint a különböző értékelési módszerekkel az iskolák kétharmadában minden munkaközösség foglalkozik.

Azon iskolák esetében, ahol a tanárok elfogadják a formatív értékelést, a tanulói teljesítményekre magasabb hozzáadott érték jellemző. A szemléltetést, amely szintén a frontális oktatási módszerhez rendelhető hozzá, viszont fontos szerepe van a tanulók számára a magyarázatok szemléletessé tételében, sokkal gyakrabban alkalmazzák az általános iskolai tanárok. A tüdőrák kezelésében kiemelkedően fontos szerepet játszik a betegek támogatása. A családtagok és barátok támogatása segíthet csökkenteni a stresszt és javítani az életminőséget. Emellett fontos szerepet játszanak különböző támogató csoportok is, ahol hasonló helyzetben lévő emberek oszthatják meg tapasztalataikat.

Milyen típusú kemoterápia alkalmazható tüdőrák esetén?

A test és a lélek szoros kapcsolatát alapvetésnek tekintő, a testérzékelésben, a mozgásban rejlő gyógyító- és alkotóerőket a pszichoterápiás munkába illesztő irányzat a 80-as években indult fejlődésnek Magyarországon. Jellemzően csoportterápiás módszerként terjedt el itthon, de követve az európai gyakorlatot, már egyéni keretek között is elérhető. Általában azoknak ajánljuk, akik kapcsolati elakadásokkal, önértékelési zavarokkal küzdenek, vagy szeretnék magukat otthon érezni a testükben . A PMT hatékony lehet személyiségzavarok, hangulatzavarok, pszichoszomatikus problémák kezelésében, traumafeldolgozásban. Ezek a gyógyszerek specifikus molekuláris célpontokat céloznak meg, amelyek szerepet játszanak a daganat növekedésében.

Ezeket a módszereket általában konkrét, körülhatárolható problémák esetén alkalmazzák (pánik, fóbiák, kényszerek). A  pszichés problémák természetéről, a terápiás alternatívákról, és azok várható hatásáról tartott felvilágosítás elengedhetetlen része a terápiás stratégiának. Hatékonyságvizsgálatok alapján az egyéni, ill. a családtagok részvételével tartott pszichoedukáció növeli a kezeléssel való együttműködést és ezáltal  annak hatékonyságát (GONZALEZ-PINTO, JONES, 2004). Az autogén jelentése, hogy a gyakorlás saját erőből merít, saját aktivitást használ fel, a gyakorló maga idézi elő az ellazulás érzését különböző önszuggesztív mondatok segítségével. A fizikai relaxáció és érzelmi nyugalom elősegítése mellett a módszer alkalmas lehet a test egyensúlyi állapotának helyreállítására, gyakran alkalmazható egészségügyi probléma fennállása esetén, de önmagában a stressz csökkentésére is alkalmas.

Az előadást tartó tanuló az ismeretanyag elsajátításán túl beletanul a könyvtári és internetes kutatásba is. Megfelelő tanári támogatással ez a pedagógiai módszer a többi tanuló számára is hasznos lehet, éppen úgy profitálhatnak belőle, mint a tanár előadásaiból. Mint említettük, a folyamatos visszacsatolás szerepe kulcsfontosságú – a távoktatás keretein belül a személyes interakciók lehetséges hiánya miatt ez fokozottan igaz. Az online konzultáció ideális megoldás a tanulók munkájának értékelésére, illetve annak felmérésére, hogy hol tartanak a tananyagban.

Az adatokból látható, hogy az iskoláknak csak alig a felében foglalkozik mindegyik munkaközösség a különböző kompetenciák értékelésével. Az előbbieken túl tovább növekszik a tanár szaktárgyi tudásának jelentősége, beleértve a szaktárgyi tudását, de kibővítve a gyerekek lehetséges gondolkodási, konstrukciós folyamatainak ismeretével is (Wagner 2002). A vékonybélrák sugárterápiás kezelése során a daganatot sugárzással kezelik, hogy elpusztítsák a rákos sejteket és megakadályozzák azok további növekedését. A foglalkozásokon az alkotás folyamata támogatja a lelki egyensúly helyreállítását, a stressz csökkentését, és hozzájárul a személyes fejlődéshez, mindezt biztonságos, elfogadó légkörben, kis létszámú csoportokban. Az alkalmakon technikai vagy művészi előképzettség nem szükséges, bármilyen élethelyzetben hasznos segítő út lehet. Hisszük azt, hogy tényleges változás csak a klienssel együtt, az ő aktív részvételével, szoros együttműködésben, közös erőfeszítés és munka révén valósulhat meg.

A portfolió értékeléséhez (is) láthatóvá kell tenni az adott tanulási egység célkitűzéseit, a tanulási egység tevékenységének, tanulási, gondolkodási folyamatának produktumait. A tervek, a vázlatok, a teljesített – kapott és vállalt – feladatok, az (ön)értékelések, az írásos reflektálások stb. A jó portfolió mindig a valóságot tükrözi; szelektív, reflektív, szerkesztett, állandó változásban van. A néhány kiválasztott igazgatóval folytatott további beszélgetésekből (mélyinterjú) sajnos az látható, hogy meglehetősen nagy fogalmi zavar uralkodik az egyes módszerek elnevezésének tekintetében. A legtöbb hátrányos helyzetű gyerek általános iskolai nevelését ellátó iskola esetében például a következőképpen.

A párterápiás munka során is fontos, hogy mi történik az egyes alkalmak között, így a terapeuta/terapeuták gyakran otthoni feladatokkal is serkentik a folyamatot. A gyermekek mozgásfejlődésének támogatása különféle terápiás módszerekkel lehetséges, amelyek egyedi megközelítéssel segítik az idegrendszer érését, az izomtónus szabályozását és a koordináció fejlesztését. Az alábbi mozgásfejlesztő terápiák széles körben alkalmazott és bizonyítottan hatékony módszerek a különböző fejlődési eltérések kezelésére. A tüdőrák kezelésének jövője ígéretes fejlődést mutat az új terápiák és technológiák terén. Az immunterápia folyamatosan fejlődik, új gyógyszerek kerülnek kifejlesztésre, amelyek célzottabban képesek támadni a rákos sejteket anélkül, hogy az egészséges szöveteket károsítanák. Emellett az őssejt-terápia és génterápia új irányokat nyithatnak meg a betegség kezelésében.

Ez a terápia az immunrendszer aktiválására épít, hogy az képes legyen felismerni és elpusztítani a rákos sejteket. Az immuncheckpoint gátlók, mint például a pembrolizumab és nivolumab, már bizonyították hatékonyságukat különböző tüdőrák altípusok esetén. A betegek egyedi jellemzőinek figyelembevételével, mint például a daganat stádiuma, a beteg általános egészségi állapota és a genetikai tényezők, a kezelési lehetőségek optimalizálhatók. A homeopátia is egy lehetséges alternatíva, amely személyre szabott kezelést kínálhat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeknek a módszereknek alkalmazása előtt konzultálni kell orvossal vagy szakemberrel annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges kölcsönhatásokat vagy mellékhatásokat.

Relaxációs technikák, mint például meditáció vagy légzőgyakorlatok alkalmazása jótékony hatással lehet az érzelmi állapotra. A Reiter szindróma gyakran bakteriális fertőzések következményeként alakul ki, így az antibiotikumok alkalmazása kulcsfontosságú lehet a kezelés során. Az antibiotikumok célja a kiváltó ok megszüntetése, amely segíthet megelőzni a betegség további progresszióját. A leggyakrabban használt antibiotikumok közé tartozik a tetraciklin és az eritromicin, amelyek hatékonyan kezelik az olyan bakteriális fertőzéseket, mint például a Chlamydia trachomatis. A szülőknek támogatást kell nyújtaniuk a gyermeküknek, segíteniük kell neki a terápiákban való részvételben, valamint együttműködniük kell a szakemberekkel a kezelési terv végrehajtásában.

Adatainkból az látszik, hogy a tanárok elsősorban a tankönyveket, munkafüzeteket, feladatgyűjteményeket részesítik előnyben a házi feladatok adásához. Különösen az általános iskolai matematikatanárok teszik ezt, ami a hagyományosnak mondható, elsősorban frontális tanítási módszerek használatával van összhangban, mintegy abból következik. Ennél jóval kevésbé foglalkoztatják a gyerekeket az egyéb lehetőségekkel, különösen csoportban. A magyartanárok kérnek a közepesnél kicsit nagyobb mértékben a tanulóktól szóbeli beszámolókat, illetve adnak rövid kutatásokat, de azokat is inkább egyéni munkában.

E két módszer együttes alkalmazása fokozhatja a daganatsejtek elpusztításának hatékonyságát. A kemoterápia elősegíti a daganat zsugorodását, míg a radioterápia célzottan pusztítja el azokat a sejteket, amelyek esetleg ellenállóak lennének. A kemoterápia gyógyszeres kezelés, amely célja a daganatos sejtek elpusztítása. Bár sok esetben hatékony, számos mellékhatással járhat, mint például hányinger, hajhullás és immunrendszeri gyengülés.

Ez összhangban van az igazgatók azon válaszaival, hogy általában a tantestületekben történnek különböző jellegű innovációk ezen a területen. Nézzük még részletesebben a projektmódszer alkalmazási gyakoriságával kapcsolatos tanári válaszokat! A kérdéscsoportra https://www.arystalifescience.hu/ az összes megkérdezett 552 főből 475 fő válaszolt, tehát a tanárok többsége, 86%-a már kipróbálta a csoportmunkát. A válaszokból látható, hogy a tanárkollégák rendkívül különböző módokon szervezik meg a csoportmunkát. Mindössze pár általános megállapítás tehető, általában nem jelölnek ki felelősöket, nem névsor alapján és nem tantárgyi érdemjegy alapján szervezik a csoportokat. Az idősebb, régóta tanító pedagógusok jobban ismerik és alkalmazzák a különböző módszertani lehetőségeket, tanulásszervezési módokat, mint fiatalabb, pályakezdő kollégáik.

A kognitív-viselkedésterapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Ennek első lépése, hogy felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek. Ilyen pl. a „minden vagy semmi típusú gondolkodás”, amikor is a személy szélsőséges, fekete-fehér kategóriákban gondolkodik (pl. „ha ma nem hívott fel a barátnőm, akkor nem is vagyok fontos neki”). A terápia célja ezeknek a torzított gondolatoknak, valamint az ezek mélyén húzódó téves vélekedéseknek, hiedelmeknek a felismerése és megváltoztatása.

A szabályozó funkció célja a teljesítmények ismeretében a további tanulási, illetve tanítási tevékenységgel kapcsolatos döntések, tervezés, szervezés, kivitelezés hatékony szabályozásának átgondolása. Napjainkban a pedagógiai értékelésének egy újfajta eleme jelent meg, ez a portfolió, amely nem más, mint válogatás a tanulók szakmai anyagaiból. Mintegy alátámasztása annak, hogy a tanulók az évek során mit és hogyan tanultak. A portfoliónak azt kell bemutatnia, hogy miként fejlődtek a diák (személyes, kognitív, szociális és a speciális) különböző kompetenciái. A portfolió értékelése során a tanár és a diák számára láthatóvá, értelmezhetővé válik a tanulás folyamata, az adott eredményhez vezető út is.

Kognitív terápia és tanulási képességek fejlesztése

Sok esetben komoly kísértést jelenthet a tanár számára, hogy siettesse, „segítse” a folyamatot, hiszen sokkal gyorsabbnak gondolja az elsajátítási folyamatot, ha ő maga mond el mindent. Azt is figyelembe kell venni, hogy az adott szinten nem az a fontos, hogy a diákok éppen akkor jók legyenek valamiben, hanem az, hogy azzá váljanak. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a tanárok csak legfeljebb közepes mértékben alkalmazzák ezt a tanulásszervezési módot. A továbbiakban a csoportmunka alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat elemezzük részletesebben. Amint az látható, a tanárok sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák a hagyományosnak mondható, tanárközpontú tanítási módszereket, mint azokat, amelyek a gyerekeknek nagyobb önállóságot adnának az ismeretek megszerzéséhez. Ilyenek a „magyarázat” és a „megbeszélés, beszélgetés”, mely utóbbi a kérdve kifejtő módszert jelenti.

A Reiter szindróma kezelésében fontos szerepet játszik az egészséges életmód fenntartása, mely magában foglalja a rendszeres testmozgást, a megfelelő táplálkozást és a stressz csökkentését. A gyulladásos folyamatok csökkentésére irányuló diéta segíthet enyhíteni a tüneteket és javítani az általános egészségi állapotot. Az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek, mint például halak (lazac, makréla), diófélék és lenmagok fogyasztása jótékony hatással van a gyulladás csökkentésére. A mozgásterápia és fizikoterápia jelentős szerepet játszik a Reiter szindróma kezelésében.

A Rövid dinamikus terápiák elméleti hátterét a pszichoanalitikus elméletek képezik. Hangsúlyosan kerülnek szóba az újabb elméleti megközelítések, a terápiás kapcsolat kérdései és konfliktus, illetve traumaelméletek. Módszertanilag időhatáros terápiák (10-40 ülés), a terápiás célkitűzés korlátozott, a terápiás munka fókuszált, mely mindig tartalmaz tudattalan dinamikai összefüggést is.